Telefon
E-mail

Deprecated: str_contains(): Passing null to parameter #1 ($haystack) of type string is deprecated in /home/mtdevsites/web/infojog.mezeitamasdev.hu/public_html/wp-includes/shortcodes.php on line 246

Kötelező jótállás szabályai 2021-ben.


Deprecated: str_contains(): Passing null to parameter #1 ($haystack) of type string is deprecated in /home/mtdevsites/web/infojog.mezeitamasdev.hu/public_html/wp-includes/shortcodes.php on line 246

Deprecated: Creation of dynamic property OMAPI_Elementor_Widget::$base is deprecated in /home/mtdevsites/web/infojog.mezeitamasdev.hu/public_html/wp-content/plugins/optinmonster/OMAPI/Elementor/Widget.php on line 41

Kötelező jótállás szabályai 2021-től

A tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállási rendelet szabályai lényegesen módosítanak kötelező jótállás szabályain, cikkünkben ezeket a szabályokat elemezzük ki és látjuk el a gyakorlati alkalmazást segítő kommentekkel (ezeket a kommenteket középre szedtük).

Mik az új szabályok?

Értékhatárhoz kötött kötelező jótállási idő

Egyik leglényegesebb újdonság, hogy a kötelező jótállás ideje ezentúl értékhatár szintenként változik.
Az értékhatárok és a jótállási idők az alábbiak szerint alakulnak:

Eladási árKötelező jótállás időtartama
10 000 Ft – 100 000 Ft1 év
100 001 Ft – 250 000 Ft2 év
250 000 Ft felett3 év

 

Amire jelen esetben nagyon figyelni kell, az akciós ár esetén érvényesítendő jótállás időtartama.

A jogszabály az eladási árhoz köti a jótállás időtartamát, azaz, ha egy egyébként 260 000 Ft-os terméket egy akció keretében 240 00 Ft-ért adja el, akkor a jótállási idő is lecsökken 2 évre. Nehézséget jelenthet ezért, ha az eladó kifejezetten a termék típushoz kíván jótállási panaszkezelést kapcsolni, mert az előző példa szerint is a jótállási idő változhat.

Mikor indult el a kötelező jótállás?

A jótállás a korábbi szabályozással megegyezően az átadás, vagy az eladó (vagy megbízottja) általi üzembe helyezés időpontjában indul.

Fontos: ha az üzembe helyezést nem a vállalkozás, vagy nem a vállalkozás megbízottja végzi (pl.: az beépíthető sütőt a vásárló villanyszerelője szereli be) a jótállás az átadás napján indul.

Emellett pontosították, hogy ha a vásárló az üzembe helyezést az átadást követő 6 hónapon túl kéri, akkor a jótállás az átadás napján indul.

A gyakorlatban arra kell figyelnünk, hogy a szabályozás 2021. január 1-én lép hatályba, tehát, egy január 1-jén eladott termékre már az új a szabályok vonatkoznak, de a december 31-én, vagy korábban rendelet és csak január 1-jét követően átadott termékekre még a jelenlegi szabályozás vonatkozik.

Nehézséget okoz a már kinyomtatott jótállási jegyek cseréje. Erre azt tudjuk javasolni, hogy ha lehet, akkor a készleten lévő termékeknél cseréljük a jótállási jegyet, ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor január 1-je után adjuk át az újat, amibe írjuk, hogy le, hogy az ettől eltérő tartalmú jótállási jegy érvényét veszítette a jogszabályi módosulások miatt. 

Miben változik a jótállási jegy?

Új szabály, hogy a jótállási jegyen szerepelnie kell az eladó bélyegzőlenyomatának és a kiállító személy aláírásának is. Az átadás, vagy a jótállás időpontját a jótállási jegyen is fel kell tüntetni (ahogy korábban is).
Ez azonban továbbra is gondot jelenthet az e-kereskedelemben, mivel nem vagyunk jelen az átadáskor/üzembe helyezéskor.

Ezt kívánja orvosolni az elektronikus jótállási jegy, mivel ott csúsztathatjuk az átadást, a rendelet szerint az e-jótállási jegyet legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon kell átadni.

E-jótállási jegyet kiadhatunk hagyományos kereskedelem esetében is, ott is akkor van ennek relevanciája, ha az üzembe helyezést is az eladó végzi, vagy az átadás nem helyben valósul meg.

Mi lehet elektronikus jótállási jegy?

Technikai szempontból az alábbi verziók jöhetnek szóba értelmezésünk szerint (előnyökkel és hátrányokkal):

MegoldásElőnyHátrány
Elektronikus számlát (nem távnyomtatott számlát, hanem teljesen elektronikusat) bocsátunk ki és ahhoz mellékeljük a jótállási jegyet, amit elküldünk email-ben vagy megosztjuk vele letöltési lehetőségként.A számlával együtt tudjuk a kötelezettséget teljesíteni email-es elküldéssel.A gyakorlatban nehezen alkalmazható, ha a számlát az átadás előtt állítjuk ki, hiszen akkor, hogy kerül fel rá az átadás, vagy az üzembe helyezés napja, ami később lesz?

 

Letöltési lehetőség esetén a letöltés lehetőségét mindvégig biztosítanunk kell a jótállás időtartam alatt.

Készítünk egy minta jótállási jegyet. Megvárjuk az átadás napját (vagy üzembe helyezését), akkor kitöltjük és generálunk belőle egy pdf fájlt. Azt aláírjuk elektronikusan és elküldjük a vásárlónak email-ben, vagy megosztjuk vele letöltési lehetőségként.Mindig pontos információt fog tartalmazni és könnyen kezelhető az, ha a vásárlás és az átadás/üzembe helyezés napja nem esik egybe.Adminisztrációt igényel.

 

Letöltési lehetőség esetén a letöltés lehetőségét mindvégig biztosítanunk kell a jótállás időtartam alatt.

A letöltési lehetőségként átadott e-jótállási jegynek nincs meghatározott platformja, ez akár egy kifejezetten a vásárlóval megosztott google drive fájl is lehet.

Mi az elektronikus aláírás?

Az e-aláírás egy személyhez, vagy szervezethez kötődő elektronikus adategyüttes, amit azonosítást követően adnak ki számára. Ilyen elektronikus aláírást lehet kérni az e-személyihez is ingyen, de meg is lehet külön vásárolni (Microsec Zrt.től, vagy a Netlock Kft.-től). Mivel nincs elvárás a formájára, elég a fokozott biztonságú elektronikus aláírás is.

Miben változnak a kötelező jótállás igények kezelésének szabályai?

Csomagolás

A rendelet rögzíti, hogy a jótállási igény kezelése nem tehető az eredeti csomagolástól függővé, nem kérhetjük a vásárlót, hogy azt is küldje vissza.

Érvényesítés helye

A vásárló kijavítás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

A saját lakcímén bejegyzett egyéni vállalkozók esetében ez azt jelenti, hogy a vásárló elmehet oda és ott is leadhatja a terméket javításra.

Javítás menete
A javítási folyamat az alábbiak szerint alakul:

  • első hiba esetén:
    • javítás 30 napon belül legkésőbb (törekedni kell aa 15 napon belüli javításra, de a 30 nap a véghatáridő)
    • ha nem javítható a termék, akkor meg kell kérdezni a vásárlót, hogy mit szeretne (két lehetősége van)
      • 8 napon belül csere,
      • ha nincs cserére lehetőség (pl.: nem gyártják az adott terméket, vagy nem forgalmazza már az eladó), akkor vételár visszatérítése 8 napon belül,
    • ha nem javítható 30 napon belül a termék, akkor fel kell hívni a vásárlót (legkésőbb a 15 napon kell keresni), kéri-e a javítást így is, mert a rendelet azt mondja, hogy ha nem mond mást a vásárló, akkor az eladó jelzés és kérés nélkül köteles kicserélni a terméket, vagy ha arra nincs lehetőség, akkor a vételár visszatérítését kell biztosítani 8 napon belül
  • 2. és 3. hiba esetén ugyanúgy kell eljárni, mint az első javításnál
  • a 4. hibánál fel kell hívni a vásárlót, hogy mit szeretne, az alábbi lehetőségeket adja számára a rendelet:
    • kéri a javítást,
    • árleszállítást kér,
    • mással kijavíttatja a terméket az eladó költségére (ilyenkor számlával ezt kell igazolni)
    • kicserélést kér, amit 8 napon belül kell teljesíteni
      • ha kicserélést kér, de arra nincs lehetőség, akkor a vételár visszatérítését kérheti (8 napon belül kell teljesíteni).

A kommunikációt és a vevői jelzéseket persze érdemes rögzíteni is valamilyen formában, hogy később tudjuk igazolni, hogy mit kért a vásárló.

A szabályokat kiegészíti a jótállási igény kezeléséről szóló rendelet, ami előírja, hogy ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról.

A tájékoztatás a fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén, elektronikus úton vagy a fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon valósítható meg.

Az előzetes hozzájárulás formája nem rögzített, így vagy a jótállás kezelési folyamat elején kérhetünk egy ilyen hozzájárulást, de akár az ÁSZF-ben is kérhetünk egy általános felhatalmazást.

A fent leírt a folyamat nem vonatkozik az alábbi termékekre: az elektromos kerékpárra, elektromos rollerre, quadra, motorkerékpárra, segédmotoros kerékpárra, személygépkocsira, lakóautóra, lakókocsira, utánfutós lakókocsira, utánfutóra, valamint a 9. pontban meghatározott motoros vízi járműre.

Ezek esetében csak törekednünk kell a 30 napon belüli javításra, de nincs kötelező csere és pénz visszatérítés, ha nem tudjuk ezt tartani.

Új termékek amelyek kötelező jótállás alá esnek 2021-től

A rendelet kiegészül az alábbi termékekkel:

  • nyílászárók 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen ablak, kül- és beltéri ajtó, garázsajtó;
  • árnyékolástechnikai eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny;
  • kaputelefon, riasztóberendezés, kamerás megfigyelőrendszer 10 000 Ft eladási ár felett;
  • garázskapu és egyéb kapu meghajtás, vezérlés 10 000 Ft eladási ár felett;
  • zuhanykabin, kád, csaptelep 10 000 Ft eladási ár felett;
  • napkollektor, napelemrendszerek 10 000 Ft eladási ár felett;
  • játék hoverboard, játék elektromos roller, játék drón 10 000 Ft eladási ár felett;
  • külön jogszabályban nyílt kategóriába sorolt drónok 10 000 Ft eladási ár felett.

Valószínűleg ez jogalkotási hiba, de mivel az új termékeket egyszerűen a korábbi számozás folytatásaként írták be, ezért rájuk nem vonatkozik az a szabály, hogy a 10 000 Ft feletti eladási árú tartozékaira és alkatrészeire is kiterjed a jótállás.

A rendelet ugyanis azt mondja, hogy „29. az előzőekben felsorolt termékcsoportokhoz tartozó termékek tartozékai és alkotórészei 10 000 Ft eladási ár felett;”. Az új termékek pedig nem az „előzőekben”, hanem a 29. pont után következnek.

Miben kell módosítani az ÁSZF-et e-kereskedelem esetén a kötelező jótállás miatt?

Ha a 45/2014-es kormányrendelet szerinti mintatájékoztatót használta valaki (ami a rendelet végén érhető el), akkor a 3. pontban kell a kötelező jótállásról megemlékezni.

A milyen jogokat érvényesíthetek részt kell megfelelően módosítani a fent leírtak szerint.

Ha nem a mintatájékoztatót használjuk, akkor is az alábbi témaköröket szabályozni kell:

  • kötelező jótállás alá esnek-e termékek a webshopban?
  • mi az eljárása a jótállás kezelésének?

Ha szükséged lenne segítségre keress minket bizalommal.

Szerző: dr. Németh Ádám

2020.12.02.

További e-kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltatásaink

ÁSZF és adatkezelési

Elkészítünk minden elektronikus kereskedelemhez szükséges jogi dokumentumot a webáruházának, vagy weboldalának, ÁSZF-et, adatkezelési tájékoztatót, jegyzőkönyv mintákat.

tanácsadás

Ha csak kérdése lenne a vállalkozás indítása előtt, vagy közben, szívesen segítünk a megfelelő jogi megoldás kiválasztásában, e-kereskedelmi kihívás orvoslásában.

Képviselet

Ha az ügyészség, vagy a fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálja a kereskedelmi tevékenységet, közreműködünk a felárt problémák megoldásában és a hatóság előtti képviseletben.

Lépj velünk kapcsolatba!

Az ajánlatot kérek gomb megnyomásával hozzájárulok az itt megadott adataimnak az adatkezelési tájékoztató szerinti kezeléséhez.

Köszönjük, hogy megtisztel minket bizalmával

További cikkeink


Deprecated: strpos(): Passing null to parameter #1 ($haystack) of type string is deprecated in /home/mtdevsites/web/infojog.mezeitamasdev.hu/public_html/wp-content/themes/betheme/footer.php on line 14

Deprecated: str_contains(): Passing null to parameter #1 ($haystack) of type string is deprecated in /home/mtdevsites/web/infojog.mezeitamasdev.hu/public_html/wp-includes/shortcodes.php on line 246

Deprecated: str_contains(): Passing null to parameter #1 ($haystack) of type string is deprecated in /home/mtdevsites/web/infojog.mezeitamasdev.hu/public_html/wp-includes/shortcodes.php on line 246